Az Egyesült Államok és Kína között egyre inkább elmérgesedni látszik a helyzet és félő, hogy egy esetleges háború beláthatatlan következményekkel járna, tekintve, hogy a negyedik ipari forradalom korában élünk, ami nagy mértékben átírja az eddig ismert hadviselést.
Mindkét nagyhatalom évek óta azon dolgozik, hogy a mesterséges intelligenciát a hadseregben is alkalmazzák, ami a későbbiekben jelentős előnyt jelenthet a harctéren.
Mesterséges intelligencia a hadiiparban
A védelmi minisztériumok szerte a világon alig várják, hogy a katonai rendszereket mesterséges intelligenciával ruházzák fel. A megfigyelő és fegyveres drónok sikerére és növekvő harci jelentőségére építve az USA, Izrael, Oroszország és Kína mind autonóm harci rendszereket keres. Ezek a rendszerek ember nélkül képesek végrehajtani az utasítást, vagyis egy drónt el lehet küldeni a célpont megsemmisítésére anélkül, hogy bármilyen kommunikációs- vagy vezérlőrendszerrel rendelkezne. Azonban az autonóm technológia jelenleg csak azt engedi, hogy egy fegyver elvégezze azt a feladatot, amire be van programozva. Viszont egy mesterséges intelligenciával működő fegyver képes önálló döntéseket is meghozni.
A májusi Gázai övezetben történt támadás során Izrael mesterséges intelligencia által irányított drón rajt használt, amelyet az izraeli hadsereg egy erre szakosodott egysége fejlesztett ki. Információk szerint ezek a drónok nemcsak egy adott területet tudnak feltérképezni, hanem rakétakilövő állomásokat és más katonai tevékenységeket is képesek észlelni és célpontként kiválasztani.
Az USA számos autonóm technológián dolgozik, a szárazföldi rendszerektől kezdve, a felszíni és víz alatti haditengerészeti járműveken át, az autonóm üzemanyag-utántöltő repülőgépekig. A hadsereg például mesterséges intelligencia képességgel bővíti a szárazföldi járműveket, köztük a tankokat, amelyek végül képesek lesznek együttműködni a megfigyelő drónokkal és kiválasztani a legbiztonságosabb elérhető útvonalakat, megjósolni, hogy hol lehetnek akadályok, majd ezek megoldására automatikusan alternatív intézkedéseket hozni. Ezeket egyébként az Egyesült Államok hadserege már évek óta használja terrorista drónok és pokolgépek megsemmisítésére.
A jövő katonája
De mi a helyzet a katonákkal? Hogyan tud a jövő katonája életben maradni a mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök csatatéren?
Ahhoz, hogy a jövő katonája hatékony legyen, meg kell semmisítenie a vélt fenyegetéseket, mielőtt a fenyegetések semmisítenék meg őt. Így a katona valójában nem kiborg, de képességei elérik azok szintjét.
A mesterséges intelligencia harci környezetben megbízhatóbb lehet, mint az életéért küzdő, megrettent katona. A mesterséges intelligencia programozható úgy, hogy bizonyos "etikai" szabályoknak engedelmeskedjen, különösen, amikor a civilekről van szó harci környezetben. Ez elméletben jól hangzik, de gyakorlatban a visszájára fordulhat, ha a mesterséges intelligencia lezárja a katona fegyverét egy tűzharc közepén, hogy megakadályozza egy civil megölését, még akkor is, ha az egy terrorista.
Ugyan a mesterséges intelligenciát nem tudjuk etikus működésre programozni, azonban a katonai vezetőktől elvárható az etikus viselkedés, ami azt jelenti ezesetben, hogy csak akkor vessék be az autonóm fegyvereket harci környezetben, ha az indokolt és elengedhetetlen az emberek biztonságának érdekében. Ezzel a mentalitással pedig megvalósulhat Lloyd Austin felhívása a mesterséges intelligencia helyes használatát érintően.
A cikk szerzője Krakkai Alexandra.
Sosem volt még ilyen egyszerű kijátszani rendszereket, mint az MI megjelenése óta – és ez alapjaiban rengetheti meg többek között a globális pénzügyi biztonságot. A bűnözők már most is hatékonyan alkalmazzák a mesterségesintelligencia-eszközöket, miközben a pénzügyi ellenőrző rendszerek többsége még mindig a jelenlegi – nem pedig a közelgő – fenyegetésekre van felkészítve.
Michael Severance mesélt lapunknak a beszélgetés részleteiről, és azt is elmondta, milyen embernek ismerte meg az amerikai pápát.
A mesterséges intelligenciával ellátott eszközök a jövő légibázisainak állandó tartozékai lehetnek.
A mesterséges intelligencia segítségével kifejlesztett festék akár 5–20 fokkal hűvösebbé teheti az épületeket a normál festékhez képest a legnagyobb hőség idején is.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
Biztos, hogy minden digitális interakció végén szükség van a szentimentális zárszóra?
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
